Jól kicsesztem magammal ezzel a kis keddi bulival. Nem elég, hogy semmit nem aludtam, megint előjött a Gesztenye allergiám, még meg is fáztam. Legalább is most jött ki. Mondjuk azon kívül, hogy alig kapok levegőt és a szemem be van durranva nincs semmi bajom – na jó még ott a viszketés és a fájó sebek, de az nem a megfázás része. Hála égnek láznak és torokfájásnak nyoma sincs. Minden esetre szerintem ezt hamar kiheverem, holnapra már tök fittnek kell lennem, mert ballagás, aztán meg party a csajokkal. Természetesen teljesen józanul és kultúráltan. Kedd után megfogadtam, hogy innentől kezdve kicsit lassítok és visszaveszek a tivornyákból. A pénzem fogytán, az egészségem romokban. Bizonyára én rontottam el ott a dolgot, hogy nem tudok senkinek nemet mondani. Mert ugye az ember nem akar megbántani senkit, meg ott van az, hogy nem akar kimaradni semmiből. Nem bántam meg a keddi bulit, mert csomót röhögtem, meg ökörködtünk. Csak amiatt van lelkiismeret-furdalásom, hogy Pyrot is megkínoztuk ezzel a hajnalig tartó brancsolással. Mondjuk részemről, ha valaki asztalt bont már éjfélkor, nem mondtam volna, hogy maradjunk még.

Kezdem azt is érezni, hogy ez az egész a munkámra is kihat. Nincs kedvem semmihez és megint kezdek link lenni. Ezt nem szabad!!!! Meg kell javulnom!

Hogy én mekkora egy idióta barom állat faszkalap hülye pöcsfej gyogyós nyominger vagyok............fááááááááj!!!!!

Délben húzok haza.

Soha többet ilyet hétköznap!

De legalább tudom, hogy nem csak én szenvedek ilyen kutyául. :)

Reggel van...már megint. Fáradt vagyok. Hiába, le kell feküdnöm már fél 10kor, hogy emberként keljek fel másnap. Megint Gesztenyével álmodtam, már sokadszorra. Nem történik semmi különös, csak mindig ott van. Valamit gitároztunk.

Gyakoroltam tegnap a blues skálát. Azt hiszem lesz belőle valami. Valószínű ezért álmodtam, amit álmodtam. Mindenképpen gyakorolnom kell, nem adom fel és egyre jobban megy. Csak ne lássa és ne hallja senki. J

A csajokkal azt hiszem, összejön a péntek, legalább is nagyon hajlanak a dologra, hogy együtt menjünk és bulizzunk Komnapokon. Főleg ha Ildikót nem csukják le. Jó lenne nagyon. Legalább mi a kemény mag tartsunk össze. Több céges bulit is kéne szervezni. Nem csak év végén. Jó lenne, ha a mezőfalvai ottalvós piálós zenélős buli is összejönne.

Nem értem az embereket, tisztára nyomik és befelé fordulóak. Pedig itt a jó idő.

Nekem is kellene egy kis idő. Csak hogy magamba szálljak, relaxáljak, hogy mérlegeljem magamban, hogy hova tartok, mit akarok. Nem mintha nem lennék céltudatos és nem lennének terveim, de konkrétan meg kell fogalmaznom, mit szeretnék. Kellene tanulni is valamit. Ezt is ki kell találnom, hogy mit. Folyton csak rohanok, ide-oda megyek és közben elfelejtettem törődni magammal. Ami baj. Ki foglalkozna velem, ha saját magam se teszem meg?!

Ma pihenek, ez tuti!

Meg vagyok zuhanva. Kicsit kitosztam magammal, mert hétfő- keddre szabadságot vettem ki, mondván, de jó lesz nekem, egész nap dögleni fogok. Hát aztán ez nem így lett, megszerveztem én a programokat rendesen. Hétfőn még délelőtt be kellett mennem dolgozni, de délben eljöttem haza. Megvolt aznapra is az izgalom kis madár barátunk miatt, de nem is akarok rá gondolni, mert ha találkozunk, kitépem a szívét, a helyét pedig besózom.

Na mindegy, a nap pozitívuma az volt, hogy Pyro szeret minket és a barátjának tart és Krityó is bír minket. Ez olyan áááájh. Zsír!

6ra jött Betti, hogy melírozzam be a haját és vágjam le. Hát hozott egy olyan festéket, ami a doboz alapján olyanra színezi a hajat, mint ami eredetileg is volt neki. Nem is fogta be, de azért másfél órát szenvedtünk, hogy a köcsög sapkán áthúzzuk a tincseket. Legalább a vágás jól sikerült. Még a véremet is adtam hozzá, mert egy óvatlan pillanatban belevágtam az ujjamba. Végül is a gityózásba nem zavar nagyon. Szóval a hajvágás megvolt, ezt megünnepelvén irány a kocsma, ledönt két sört, azt irány haza. Még éjjel fél egykor is egymásnak üzengettünk Krityóval a fórumon, de már ahhoz is fáradt voltam, hogy beszóljak neki, úgyhogy lefeküdtem. Kedd reggel 8kor keltem, mert megbeszéltük, hogy 9kor indulás Győrbe. Végre sütöttem magamnak tojást, nagyon fini lett. Nagy nehezen elindultunk, kolbászolás a városban, zenebolt, árkád, stb. Persze gyengeségemet mutatja ismét, hogy megint nem tudtam ellenállni a ruháknak és már az ezredik felsőmet vettem meg, viszont amit nem bánok, az egy feles-gatyó (nem 3/4es, mert annál rövidebb és nem is rövidnaci mert annál hosszabb) J és egy övtatyó, ami végre nem olyan, mintha tumor nőtt volna a seggemen, anélkül is elég nagy.Ja, és fagyit is ettünk. Nyami!

 Pyronak 2re ígértük, hogy átmegyünk, de mivel ¾ 2re értünk haza így elég nehéz lett volna. Átöltözés, mert hőség volt, becsaptam arcomba egy kávét, összepakoltam a cuccom, összeszedtem Vikit azt mentünk. Volt 3 mire odaértünk. A próba szó szerint fos volt. Mármint én voltam fos. Egyszerűen nem ment. Lehet, mert fáradt voltam, meg idegileg hergeltem magam Gesztenyére, de olyan béna voltam, hogy arra szavak nincsenek. Pyron is látszott, hogy kiakadt ránk, de talán még ő az egyetlen, aki erre a zenekarosdira reményt lát. Én a tegnapi nap után nem sokat. Jó, bevallom, hogy erről én is tehetek, mert mostanában nem igyekeztem túlzottan. Mármint otthon is gyakorolni. Pengetgettem, de jobban oda kell tennem magam. Nem várhatom mindig Pyrotól, hogy rugdaljon, plusz elég költséges lenne minden nap átjárkálni, így egy héten egyszer is elég.

Na, aztán leestünk Geszhez a stúdióba. Igazából azért mentem, hogy jól leoltsam, de a próba annyira kivette az erőmet (vagyis inkább az elkeseredettség lett úrrá rajtam), hogy kettőt se szóltam inkább. Próbáltam arra koncentrálni, amiket mondott, meg mutatott, de mivel nem értek hozzá, így annyira nem fogtam a dolgot, mindenesetre sasoltam, mert még hasznosak lehetnek. De idegesített, szó szerint. Mármint Gesztenye. Nem tudom, hogy miért. Akartam is maradni, meg nem is. Viki is már kókadozott mellettem. Pyro is akkor éledt fel egy pillanatra mikor a Mickey egér hangját utánoztam. Rajmi is lekukkantott. Nagy nehezen elindultunk és már kurvára fáradt voltam, meg pisilnem is kellett, de Gesztenyéék tábori budijába nem megyek be még egyszer, úgyhogy tartogathattam. Rajmiék előtt elpöffent még két cigi, meg baromkodtunk egy sort, de aztán asztalt bontottam, mert nem bírtam tovább. Éjfélkor estem haza és nagyon nagyon nagyon kimerült voltam. Most is olyan vagyok mint a zombi nyuszi. Eszegetem az almámat, dolgozni nincs kedvem. Várom a fél4et. Délután szunya.

Ezen a hétvégén is megfáradtam. Utálom, mikor ilyen kimerült vagyok, de legalább a buli megérte. Szombaton Igmándon voltunk, szokásos fellépők és haverok. Nagyon jót mulattunk. Táncoltunk, dumáltunk sok mindenkivel. Megint bebizonyosodott ama elméletem, hogy akit első látásra leírok és nem favorizálok, tuti kellemesen csalódok benne és utána totál odáig leszek érte. Szóval jó buli volt.

Detox cuki muki édi bédi drágáim megint nagyon ügyesek voltak és Pyro nagyon jókat sikítozott a mikrofonba, meg is dicsértem, de a kis maximalista még így sem elégedett. Nekem tetszett nagyon. PEZre meg N+ra már beindult a tömeg, tánciztunk, meg ökörködtünk, készítettem pár nyomi fotót is. A zenekarokat meg se próbáltam fotózni, mert rohadt háttérfény volt a színpadon és az én kis fos fényképezőmmel nem látszott volna semmi.

Volt egy pár hülye aki fárasztott, sokszor már a gyilkosság gondolata is eszembe jutott, de a birka türelmemnek köszönhetően, nem bántottam meg az illetőt.

Titi bebaszcsizott elég rendesen, nagyon cuki volt. Pyro drága meg nem tudom mi lelhette, de kicsit megfáradt, meg kis merengő volt, nem volt túl aktív. Krisz barátnőzött, úgyhogy őt se sokat láttuk.

Az este a már már szokásossá vált módon Gesz stúdiójában ért véget. Persze mire összeszedtem az emberkéket, fél úton voltam az agyvérzéshez, de aztán sikerült. Kiderült, hogy allergiás vagyok Gesztenyére ami azért elég vicces (entyempentyem puszinyuszi). Azt Viki behisztizett, meg rázta a hideg, én lázasnak is éreztem, aztán jobbnak láttam, ha azonnal hazaviszem azt ágyba fekszik. Persze ez egyeseknek nem tetszett, de hát ez van…:D

Ma meg szenvedek, de mindjárt nyugovóra térek. Holnapra meg keddre szabit vettem ki, de holnap délelőtt be kell mennem, mert van egy csomó dolgom, utána meg Vikit viszem Komáromba állásinterjúra, ahova fel is veszik (:D), délután meg Betti jön hajat vágatni, meg festeni. Keddre Győrt terveztem egy kicsit, meg aztán gyakorolni is kellene. Szóval nem sok időm lesz pihenni, mert jól beterveztem a napokat, de mikor máskor oldjam meg?!

Pénteken Komáromban voltunk koncerten a mérges pinnában. Húúú nagyon jó volt!!! Régen volt ilyen, hogy teljesen józanul ilyen faszán éreztem magam és azt hiszem, kezdem magam elengedni többé kevésbé idegen közegben is.

Izgin kezdődött minden, hazaértem 4re munkából, kaja, hullafáradtság, de pihenni már nem igazán lehetett, mert 6ra a próbában kellett lenni. Gityóztam kicsit, majd felkaptam egy pólót, farmert, bőrjakót és dorkót a stílus kedvéért, benyomtam egy kávét, majd elindultam Vikiért, persze már késve. Be kellett még ugrani cigiért Bástyába. Majd irány Gyurikáért, automatából pénzlevétel, go bigmánd. Próbában már ott volt Krisz, Titi és barátnője Viki. Gyors kitaláltuk, hogy mit hova merre meddig az autókban. A legtöbb cumó az én autómban volt, dobszerkó ala komplett, Pyro Emilygityó és pedál. Mire Joci odaért elszívtam legalább 4 cigit, övébe is bepakolni Titi ládáját és az erősítőt, majd indulás. Az óra 18:56-ot ütött mikor elhagytuk igmándot, annak ellenére, hogy Pyro már 7kor Komáromban akart tudni minket. Ott pakolászás, kisebb félreértés a tulajjal (ő diszkóra készült), tereprendezés, bepakolás idegeskedés stb. Én már itt elfáradtam. Mondtam is Vikinek, hogy nekünk valószínű egy számos koncertjeink lesznek, mivel már a pakolásban és az ezzel járó idegeskedésben el fogok fáradni. Lement a Detoxikáló konci és végre értettük a szöveget! Nagggyon jó volt! Meg úgy a hangosítással sem volt probléma annak ellenére, hogy az elején ehhez elég negatívan álltam. Közbe benyomtunk egy pizzát, meg Gesztenyével dumáltam. Én bepróbálkoztam két alkoholmentes sörrel, mert hát olyan égő vizet inni egész este. Visítoztam, megtapsoltam Pyroékat, sőt még hujjogattam is. Mert az kell! Alig várom a lemezt, hogy a dalszövegeket is velük tudjuk énekelni! Már készülök egy kis merényletre! :P

PEZ is jó volt, az új számokat is előadták, meg ugye a régi klasszikust az orgonavirág illatát. Gesztenye nagyon romantikus kedvében volt... :P Mindenki tombolt, még Pyro szülei is bejöttek a táncparkettre. Nagyon jó fejek!

A Noise+-ban egész kellemesen csalódtam, mert tök jó volt. Jó számaik vannak, a feldolgozásokról nem is beszélve. De ellopták egy ötletem... J

Amúgy egész este csomót hülyéskedtünk, meg röhögtünk. Mikor Rajmi mondja Gesztenyének, hogy: - Gyere, menjünk vaginaszőrt gyűjteni! – pusztultam a röhögéstől.

Erre Gesztenye elmesélte, hogy volt egy srác, a haverjának a haverja, aki sok éven keresztül egy befőttes üvegbe gyűjtötte a köldökszöszt. Ez már így is gáz, de kiderült, hogy nem kizárólag a sajátját, hanem ment minden punk koncertre, vitte magával a befőttes üveget és mindenkitől begyűjtötte eme nemes testhulladék-származékot. Mondanom se kell visítozva görnyedeztünk a röhögéstől.

Gyurika is kitett magáért, úgy isten igazán betoszcsizott, ahogy kell. Kikéreckedett az autóba, hogy neki csendre és levegőre van szüksége. Nem értem, hogy miért nem hozott pulcsit vagy kabátot és akkor kiülhetett volna a kocsma elé szellőzni egy üveg vízzel, azt mire indulunk, kijózanodik többé-kevésbé. Befeküdt az autóba, mondom neki, hogy bezárom, mert benn van a dobcucc, meg minden, de ha rosszul lesz, felhúzza a gombot, azt ki tud szállni. Mi Vikivel végignéztük a koncertet, felöltöztünk, hogy akkor indulunk, megyünk az autóhoz, Gyurika feje kilóg az ajtón, alatta a toccs és úgy horkolt, mintha valami mosómedve költözött volna az autóba. Nagy nehezen felébresztettem, hogy megyünk, beültünk, még vagy 10 percig hallgattuk az öklendezést. Majd nagy nehezen elindultunk. A kocsma előtt meg kellett állni, mert Pyro visszament segíteni, pakolni, meg Gesztenye szervezte az afterpartit. Gyuri oda is böffentett egyet, Gesztenye meg rákiabált: - Gyuriiiiii!!!! Hogy nézee kiii! Szedd máá össze magad!!! (na, mondom, pont ő beszél) J

Nagy nehezen elindultunk ismét, megbeszéltük kis csonthéjasunkkal, hogy próbába tali, mert a kulcs nálam, cuccot pedig le kell pakolni. Úgy döntöttünk, hogy jobb lenne, ha Gyuri minél előbb otthon lenne ágyban párnák között, úgyhogy hazafuvaroztuk, majd ezután vissza igmánd. Kipakoltunk, épp rágyújtottunk egy blázra, mikor megjelent Geszti, hogy akkor irány hozzájuk. Segítettünk nekik is kipakolni, majd egyszer csak mindenki eltűnt és csak 3an maradtunk (G., V. Én). Mondom fasza. Mutatott egy két dolgot a gityón ami állítása szerint tök egyszerű. Fel is basztam rajta az agyam, mert tudjon már különbséget tenni. Azért na.

Meg úgy egyáltalán. Grrrr.

Aztán érezte, hogy nekem már kicsit sok, visszavett magából, megmutatta az új számát és szerintem nagyon jó lett. Azt viszont nem értem, hogy miért okoztam neki akkora meglepetést azzal, hogy láttam a Jack Jack filmet, meg ismerem az Elvis számokat, meg mikor az egyik haverja duhajkodott védtem a gitárokat. Már az éjszaka folyamán többször is megjegyezte, hogy elgondolkodik azon, hogy véget vet 3 és fél éves kapcsolatának és engem vesz el feleségül. „Barna szofit szív, gitározik, szereti a rock zenét, védi a hangszereket” Kész főnyeremény! Szerintem, ha jobban megismerne, eme tulajdonságaim jelentősen eltörpülnének és már nem akarna elvenni feleségül. J Ő is jobban járna és én is. Nagyon szeretem, meg imádom, meg hogy így hébe hóba találkozunk, minden hülyeségét el tudom viselni. De ha együtt lennénk, szerintem kinyírnám. Erre mondta Pyro, hogy „csak addig legyenek meg a felvételek”. Gesztenyével kapcsolatba még annyit, hogy 13 évesen láttam a Pancserock című filmet. Brendan Fraser játsza a főszerepet és annyira jól néz ki! Az az igazi klasszikus rocker srác. És nekem Gesztenye testesíti meg ezt az embert! Ő egy ikon! Ha szobrot kéne állíttatni a rock’n rollnak akkor Gesztenyéről mintáznám. Mert a rock’n roll nem pusztán zene, hanem életérzés. És Gesztenye ezt műveli rendesen.

De mint gitártanárnak Pyrot nem cserélném le 100 Gesztenyére sem.

Lényeg, reggel fél7re értem haza. Anyám kissé mérges volt, pedig jó lenne, ha már hozzászokna h ilyen a popszakma. Hazaérvén csináltam egy kávét, mondom már nem fekszem le, beraktam egy filmet, kb. fél órát láttam belőle, mert a fáradtságtól olyan remegés jött rám, hogy azt hittem meghalok. Szunya, fél1kor kelés, ebéd, majd vissza csicsika pózba. Valahogy délután már nem sikerült aludni. Este Básztíjj. Úgy volt, hogy Zsolti névnapot ülünk, de semmihez nem volt kedvem. Megittam egy vizet, megnéztük a tévében a 300at azt elzúztunk haza. Azonnali hatállyal bevágtam a szunyát.

Másnap fél12kor ébredés, ebéd, majd hessz a laptop előtt. Nem mentem el tetübányára a mamához, nem volt kedvem meg anyám amúgy is felbaszta az agyam. Neki álltam takarítani, porszívózás, felmosás, plédek ruhák szennyesbe. Persze nem értem a végére. Szőnyegemet kiraktam a teraszra, láttam lóg az eső lába, mondom király legalább olyan lesz, mintha ki lenne mosva. Hiába porszívózom, tele van porral és homokkal. De hogy hogyan?????

Vikivel elmentünk sétálni, hátha felpörgünk egy kicsit, azt lementünk a kocsmába egy két három négy sörre. Közbe zenekaros álmainkat ecseteltük, hogy mit hogy merre meddig. Meg a Viki szülinapot szerveztük meg fejben. Meg a pénteket is kibeszéltük, mert szombaton nem voltunk túl kommunikatívak. Ma délutánra megbeszéltük, hogy gityózunk, mert kell. de asszem nem lesz belőle semmi, mert fél5re megyek fodrászhoz és nem tudom, hogy az mennyi idő lesz, de remélem 6ra fél7re már kész leszek. Azt fél9-9ig lesz idő gyakorolni, mert utána megyünk Bástyába, mert tegnap hirtelen ötlettől vezérelve megbeszéltem Krisztivel. Ja, amúgy a rőzsém remélem jó lesz, úgy döntöttem kihidrogéneztetem, és megint levágatom rövidre, hogy punkba tudjam vágni. J

Legyen már fél4!!!!

Jaj de nagyon tele van a puttonyom!!! Itt van péntek, tök jó kedvűen jövök be dolgozni, hogy végre ez az utolsó nap a hétből, mégis már az első órában sikerül a kollégáknak és úgy egyáltalán az egész cégnek az egekig pumpálnia a vérnyomásom. Tegnap volt egy olyan megérzésem, hogy jobban jártam volna, ha mára szabadságot kérek, de megint nem hallgattam saját magamra. Gyűlölöm, hogy itt lefárasztom magam idegileg, este meg próbáljak meg nem idő előtt elfáradni a koncerten, főleg, hogy még délután sem fogok tudni aludni, mert 6ra már a próbában kell lenni. Amivel nem is lenne semmi probléma, de itt a cégnél ez a 8 óra erőt próbáló. A kollégák faszsága miatt szopom a faszt. Mindenki rajtam vezeti le a dühét és elegem van. De nem akarok minden szarsággal Attilához rohangálni.

Tegnap este Vikivel elmentünk sétálni a Malom tóhoz. Tök jót dumáltunk, meg nem is volt olyan későn, kibeszélgettem magamból mindent, meg is nyugodtam, emberi időben értem haza és az ágyban elszürcsöltem egy kamillateát. Még reggel is jó kedvűen indultam neki a napnak, de ezt az idillt szépen így 8 órára sikerült lerombolni. Nem működik a rendszer, sem az internet, úgyhogy dolgozni sem tudok. Komolyan mindjárt felállok és haza megyek.  Ezer más dolgot tudnék csinálni, ahelyett hogy itt kapok agyvérzést. Pl. még aludhatnék. Vagy süthetnék magamnak rántottát pirítóssal és meleg teával, miközben nézem a bugyuta reggeli műsorokat a tévében. Aztán DVD-t néznék. Vagy gitároznék. Kitalálnám, mit vegyek fel este. Akár takarítanék is a szobámban. Úgyis ráfér. De nem. Ehelyett itt senyvedek.

Egyszer volt, hol nem volt....

A vasárnap esti extázis hamar elmúlt, mert habár hétfőn egész nap madarat lehetett volna velem fogatni, mindez estére elmúlt. Délután átmentem Vikihez gityózni kicsit, ami elég apadtra sikeredett, mert barátnőm nem tudta kiheverni az estét, egész nap a nagymutinál tevékenykedett, hát elfáradt. Plusz egyéb gondok is nyomasztották. Rám is átragadt kicsit ez a hangulat, bár lehet az esőnek és az orkán erejű szélnek volt köszönhető. Nagy boldogságomat kifejtve és egyáltalán kimondva egyre erősödött bennem a kényszer, hogy lenyomozzam a srácot. Persze kiderült, hogy barátnős. Eléggé rosszul éreztem magam, mert már majdnem elhittem, hogy én is kellhetek valakinek, meg hát átverve éreztem magam, ugyanis az egész este folyamán egy szóval sem említette ezt az apró kis „bökkenőt”. Magamat hibáztattam azért, hogy biztos én értettem félre a jeleket. Még kedden is elég szarul éreztem magam. Még Attila is kitalálta mi a bajom, aztán elpoénkodta az egészet, így egy kicsit jobb kedvem lett. A felcsillanó remény után üresnek éreztem az életem, annak ellenére, hogy az elején foggal-körömmel tiltakoztam az ellen, ha kapcsolatra fordulna az egész. A pár óra boldogság után vissza kellett rázódnom a régi életembe és a pasis álmok helyét újra más tervekkel kellett betömni. Ha nem lenne a zenekar szerintem még mindig depiznék. Ja, meg a munka. hehe.

Kedd délutánra megbeszéltük Pyroval, hogy átmegyünk gyakorolni. Ott volt a Dgyuri, meg az öccse. Viki szavaival élve azt hittük nincs idegesítőbb ember a Gyurinál, de kiderült, hogy van; az öccse. Szegény Pyro is már teljesen kikészült tőlük, pedig neki birka türelme van, de ennyi ingert már ő sem tud elviselni ilyen hosszú távon. Vikinél is kiverték a biztosítékot. Én megpróbáltam elengedni ezeket a fülem mellett, próbáltam a gitározással foglalkozni, de mikor odaáll a pofádba és nézi, hogy mit bénázol, akkor azért kedvem lett volna fordulatból bemosni neki egyet. Ami azért jó volt, hogy kevesebb unszolásra, többé-kevésbé Pyro után tudtam már játszani a dolgokat. Vagyis próbáltam önállóan a dolgot, mert most Viki volt porondon. Ez azért erőt adott, hogy talán mégse vagyok olyan reménytelen eset. Minden esetre jól elfáradtam.

Tegnap este is próbáltam gyakorolni, de valahogy otthon nem megy. Nekem kell a próbaterem hangulata, a cigaretta és a társaság. Na meg az unszolás. hehe

Szóval inkább úgy döntöttem, hogy menjünk ki sörözni. A mozinál találkoztam Barbival és őt is vittem magammal. Bástyában már ott volt Kriszti, úgyhogy négyen csajok dumcsiztunk. Mindenki kibeszélte a saját maga kis problémáit, meg pletykáltunk is. Kriszti és Barbi is megerősítettek abban, hogy vasárnap nem én értettem félre a dolgokat, mert látták, hogy nyomul rám, állandóan néz, mindig ott van ahol én stb. Mondták, hogy a barátnőjét még egyszer sem látták a meccseken és a bulikba sem hozta le soha, úgyhogy ez valami fos kapcsolat lehet. Kriszti még olyan bizalmas információval is szolgált, hogy úgy hallotta, hogy kis városkánkban akar albérletbe költözni. Erre azért felcsillant a szemem. Nem tudom, hogy mi van velem, de valami nagyon megfogott ebben a srácban. Mindegy, majd lesz valami. Minden esetre nem táplálok többet hiú reményeket, hagyom magam sodortatni az eseményekkel. Vannak ennél fontosabb dolgok is.

Ja, és már hallottam a békák esti kuruttyolását! Itt a tavasz!!!  

Hát kedves feleim, aki nekem tegnap délelőtt mondja azt, hogy az esti buli fergetegesre fog sikerülni, annak biztos a képébe röhögök. Ennek ellenére annyira jót buliztunk, amilyet már nagyon rég. Én legalább is. Táncoltunk, iszogattunk, beszélgettünk, sokat röhögtünk egyszerűen nagyon kerek volt az egész.

Voltak meglepő történeketek is, mikoron Kriszti szalad oda hozzám, hogy nézzek a táncparkett felé és mit látok? Maffy és Viki csókolózik!!! Wááooo! Ezt nevezem! Krisztivel pacsi, röhögünk mint állat. Viki elkísérte haza Maffyt, majd visszajött és a lányvécében közölte velünk, hogy összejöttek. Mi erre úgy visítottunk, mint a 13 éves picsák. Hehe. Végre!

Kriszti is felöntött egy kicsit a garatra, nagyon jó kedve volt még táncolt is. Sőt Kálmi leültette őket beszélgetni Esztikével. Ejj. A végkifejletet nem tudtam meg, mert eljöttem haza, de úgyis elmondja.

Dani uncsitesóm és Lala sem voltak semmik. Szakadtam rajtuk.

Régen éreztem magam ilyen felszabadultak és igazán jókedvűnek. Pedig nem is voltam „bebaszcsizva”. Sőt az egész este folyamán 3 sörikét ittam meg egy kaktuszt.

A magam tevékenységéről nem akarok mesélni, mert semmit nem akarok sem elkiabálni, sem felelőtlen kijelentésekbe bocsátkozni. Csak annyit mondanék, hogy régen éreztem valakivel ilyen jól és fesztelenül magam. Talán Cucy volt az utolsó akivel ugyan így volt a dolog. Teljesen mást készülsz „meghódítani” a buliban és végül egy olyan ember mellett kötsz ki, akire soha életedben nem gondoltál volna, hogy egyáltalán valaha is észrevesz. Akkor is pont akkor jutottam el abba az állapotba, hogy nekem nem kell pasi, mert jó így ahogy van. És megint itt van az, hogy mikor leszarom az egészet, mert nem lenne rá időm (munka, zenekar, zenélés, koncertek, meg pihenni is kell) tuti hogy akkor jön valaki aki megpróbál „belepiszkítani” a gondosan kidolgozott kis életedbe. Nem biztos, hogy ebből valaha is lesz valami, hisz nem maradtunk semmiben, csak hogy majd valamikor biztos találkozunk. Csak két puszival búcsúztunk, meg voltak apró érintések, közel hajolás, szemezés, tánc. Olyan mint amilyenre vágytam. És ha nem is lesz köztünk semmi, akkor sem érdekel, mert reményt adott. Olyat kaptam tőle, amit már nagyon rég nem kaptam férfitól (NEM SZEX!!!!!) Érzelmileg kedveskéim! Érzelmileg! Mikor nem szexuális tárgyként vagy pont az ellenkezője hogy pasiként kezelnek. Nem a dugás a téma, sőt szóba se kerül. Mikor azt kapod valakitől, hogy lenézi az ilyen szépikéket és gyűlöli a picsás csajokat és nem zavarja, hogy sört iszol, sőt megfelezi veled a sajátját. Nem szól azért, hogy mennyit cigarettázol, sőt meg kell osztani vele. Nem nyomul, mégis érezteti, hogy tetszel neki...

Hosszú idő után mosolyogva aludtam el! :)