Bendegúúúz

Meg vagyok zuhanva. Kicsit kitosztam magammal, mert hétfő- keddre szabadságot vettem ki, mondván, de jó lesz nekem, egész nap dögleni fogok. Hát aztán ez nem így lett, megszerveztem én a programokat rendesen. Hétfőn még délelőtt be kellett mennem dolgozni, de délben eljöttem haza. Megvolt aznapra is az izgalom kis madár barátunk miatt, de nem is akarok rá gondolni, mert ha találkozunk, kitépem a szívét, a helyét pedig besózom.

Na mindegy, a nap pozitívuma az volt, hogy Pyro szeret minket és a barátjának tart és Krityó is bír minket. Ez olyan áááájh. Zsír!

6ra jött Betti, hogy melírozzam be a haját és vágjam le. Hát hozott egy olyan festéket, ami a doboz alapján olyanra színezi a hajat, mint ami eredetileg is volt neki. Nem is fogta be, de azért másfél órát szenvedtünk, hogy a köcsög sapkán áthúzzuk a tincseket. Legalább a vágás jól sikerült. Még a véremet is adtam hozzá, mert egy óvatlan pillanatban belevágtam az ujjamba. Végül is a gityózásba nem zavar nagyon. Szóval a hajvágás megvolt, ezt megünnepelvén irány a kocsma, ledönt két sört, azt irány haza. Még éjjel fél egykor is egymásnak üzengettünk Krityóval a fórumon, de már ahhoz is fáradt voltam, hogy beszóljak neki, úgyhogy lefeküdtem. Kedd reggel 8kor keltem, mert megbeszéltük, hogy 9kor indulás Győrbe. Végre sütöttem magamnak tojást, nagyon fini lett. Nagy nehezen elindultunk, kolbászolás a városban, zenebolt, árkád, stb. Persze gyengeségemet mutatja ismét, hogy megint nem tudtam ellenállni a ruháknak és már az ezredik felsőmet vettem meg, viszont amit nem bánok, az egy feles-gatyó (nem 3/4es, mert annál rövidebb és nem is rövidnaci mert annál hosszabb) J és egy övtatyó, ami végre nem olyan, mintha tumor nőtt volna a seggemen, anélkül is elég nagy.Ja, és fagyit is ettünk. Nyami!

 Pyronak 2re ígértük, hogy átmegyünk, de mivel ¾ 2re értünk haza így elég nehéz lett volna. Átöltözés, mert hőség volt, becsaptam arcomba egy kávét, összepakoltam a cuccom, összeszedtem Vikit azt mentünk. Volt 3 mire odaértünk. A próba szó szerint fos volt. Mármint én voltam fos. Egyszerűen nem ment. Lehet, mert fáradt voltam, meg idegileg hergeltem magam Gesztenyére, de olyan béna voltam, hogy arra szavak nincsenek. Pyron is látszott, hogy kiakadt ránk, de talán még ő az egyetlen, aki erre a zenekarosdira reményt lát. Én a tegnapi nap után nem sokat. Jó, bevallom, hogy erről én is tehetek, mert mostanában nem igyekeztem túlzottan. Mármint otthon is gyakorolni. Pengetgettem, de jobban oda kell tennem magam. Nem várhatom mindig Pyrotól, hogy rugdaljon, plusz elég költséges lenne minden nap átjárkálni, így egy héten egyszer is elég.

Na, aztán leestünk Geszhez a stúdióba. Igazából azért mentem, hogy jól leoltsam, de a próba annyira kivette az erőmet (vagyis inkább az elkeseredettség lett úrrá rajtam), hogy kettőt se szóltam inkább. Próbáltam arra koncentrálni, amiket mondott, meg mutatott, de mivel nem értek hozzá, így annyira nem fogtam a dolgot, mindenesetre sasoltam, mert még hasznosak lehetnek. De idegesített, szó szerint. Mármint Gesztenye. Nem tudom, hogy miért. Akartam is maradni, meg nem is. Viki is már kókadozott mellettem. Pyro is akkor éledt fel egy pillanatra mikor a Mickey egér hangját utánoztam. Rajmi is lekukkantott. Nagy nehezen elindultunk és már kurvára fáradt voltam, meg pisilnem is kellett, de Gesztenyéék tábori budijába nem megyek be még egyszer, úgyhogy tartogathattam. Rajmiék előtt elpöffent még két cigi, meg baromkodtunk egy sort, de aztán asztalt bontottam, mert nem bírtam tovább. Éjfélkor estem haza és nagyon nagyon nagyon kimerült voltam. Most is olyan vagyok mint a zombi nyuszi. Eszegetem az almámat, dolgozni nincs kedvem. Várom a fél4et. Délután szunya.