Bendegúúúz

Megpróbálom megörökíteni "izgalmakkal teli" életem történéseit, érzelmeimet, gondolataimat. Persze nem ígérem, hogy szorgalmas leszek, hisz az nem is én lennék.

Naptár

március 2010
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Utolsó kommentek

  • sJonna: Én most jutottam el ide... mindig újabb és újabb esélyt adok az "újaknak", de hiába. Önző gecinek ... (2012.03.22. 14:48) Elegem van!!!!!!!!!!!!!!!!
  • mogyorOH: :D érezni a frissen nyírt fű illatát, vagy nyári csendes esőben elázni :D (2011.05.04. 22:42) Az élet legszebb pillanatai...
  • mogyorOH: kicsit kalandoztam :P biglájk :D (2011.04.25. 20:51) Kovács Béla
  • Pyro-Lacko: ÁMEN (2011.04.06. 21:57) Vergődés
  • Pyro-Lacko: naszéééééééééééép... (2011.04.04. 00:30) BP Love
  • Utolsó 20

Tegnap eléggé nyomi érzések kerítettek hatalmukba. Mint általában mikor fáradt vagyok. Nem értem, hogy miért törvényszerű az, hogy minden buli után rosszul érzem magam valamiért. Biztos velem van a baj. Nem tudom elengedni magam, már akkor sem ha iszom. Hát még ha vízen kell tengődöm...

Képtelen vagyok közvetlen lenni az emberekkel és ezért biztos sokan nagyképűnek vagy nem is tudom minek tarthatnak. És mintha látnák a körém épített falat, ők sem közelednek felém. De kezd ez az egész nagyon nem érdekelni. Sajnálom, ilyen vagyok. Tisztára, mint Mr. Darcy. Tényleg! Teljesen olyan vagyok, mint Mr. Darcy. Félreértések elkerülése végett a Büszkeség és Balítéletből. Csak nőben és kevésbé csinos kivitelben. Bár lassan kezd megdőlni bennem ama elmélet is, hogy ha valaki veszi a fáradtságot, hogy megismerjen, egy értékes embert talál bennem. Igazából csak a zenekar miatt tartanám fontosnak a kapcsolatépítést, de ahogy már erről annyiszor meggyőződtem, erre Viki a megfelelő ember. De ha már a zenekarnál tartunk, ugyan hogy a büdös picsába fogok én kiállni a színpadra és zenélni hangyafasznyi önbizalommal?! Talán nem is a zenei tudásunkon és az anyagiakon fog múlni ez az egész, hanem rajtam. A saját magamhoz és másokhoz való hozzá állásomon. Mert úgy nem csinálhatom, hogy felmegyek a színpadra lezavarom a koncertet azt haza megyek és közben tudomást sem veszek azokról az emberekről, akik végignézik. Hiszen ez a szórakoztatásról szól és az emberekkel fel kell venni egy bizonyos kontaktot, különben szart se ér az egész. Kell ez nekem, hogy minden egyes alkalommal megerőszakoljam magam? Nem igazán, de majd meglátjuk mi lesz. Gitározni ettől függetlenül szeretnék megtanulni, mert ez nagy álmom. Meg van valami, ami lefoglal.

 

Szólj hozzá!

Loneliness

2010.03.21. 14:36

szerző: Bendegúúúz

Szólj hozzá!

Hit

2010.03.21. 14:23

szerző: Bendegúúúz

Már megint - vagy még mindig - elvesztettem önmagam... Ki vagyok ÉN?

Egyedül vagyok...az agyam és az átkozott emberi ösztönöm harcol egymással. Uralkodni akarok. Ha más felett nem, legalább az ösztönöm felett. Az agynak kell győznie!

Aki egyszer már veszített, úgy igazán, vérre menően, az nem könnyen kockáztat újra. Aki egyszer már adott, mindenestül, önmagából egy jókora darabot, az nem tékozol újra. Ha gyengülsz, magadra maradsz. Erőd még inkább elhagy. Erőddel pedig mosolyod, lényed. Lassan a többiek is. Mindenki a jóhoz tapadna. Félelmed pedig rád, az arcodra. Az utat mind egyedül járjuk. Legyünk páratlanul vagy párban: egyedül. Tudom, hogy fáj az egyedül. Fáj az együtt, mégis egyedül. Fáj az egyedül is együtt. Záródsz és záródsz, szorongásod a pajzsod, fegyvered. S ha szemed csukva, füled mellett megy el a dal is. Nem látsz színeket, nem érzel ízeket. Ott állsz magaddal szemben, és nem tudod, ki néz a tükörben. Ha elmentél már a legmélyebb mélységbe, rá kell jönnöd, hogy hit nélkül nem térhetsz vissza. Visszatalálhatsz magadhoz, önmagadon keresztül, de egy másik útvonalon, mint addig. Utólag hálás lehetsz veszteségeidért, hogy eljuttattak egy kevésbé szemfényvesztő valósághoz, azaz "a valósághoz". Igen, igen, sorsunk van, feladatunk van. A bánattal is.

(Tisza Kata)

 

 

HINNEM KELL!!! 

HA MÁR MÁSBAN NEM TUDOK, LEGALÁBB MAGAMBAN!

Szólj hozzá!

Ma reggel a buszon eszembe jutott Pyro. Az, hogy mennyi mindenben példát lehetne venni róla. A türelme, a kedvessége, a közvetlensége és egyáltalán az élethez való hozzá állása. Rengeteget tanulhatnék tőle. Igaz 2 évvel fiatalabb, de biztos megtapasztalta már ő is az élet árnyas oldalát, mégse lett egy megkeseredett roncs, mint én. Talán ezért is szeretnék vele barátkozni, mert érzem, hogy jó hatással van rám. Ez csak egy töredék, amit megismertem belőle, de ez nagyon pozitív. Ki tudja élvezni az élet adta lehetőségeket és kihasználja, amíg fiatal. Apró szösszenetek, de olyan dolgokat mondott, amit érdemes megfogadni. Nem csak a gitározással, hanem az élet dolgaival kapcsolatban. Olyan személyiség, akit muszáj ismerni. És én hálás vagyok, hogy megismerhettem!

Szólj hozzá!

Csomóminden történés

2010.03.17. 09:58

szerző: Bendegúúúz

 

Húúúúú annyi minden történt mostanában, hogy azt se tudom, hogy hol kezdjem. Péntek, szokásos Bástya, zenegép ordít, beszélgetni nem lehet, többiek punnyadtak, zenéinket kiveszik szokás szerint a zenegépből. De úgy voltam vele, hogy ezúttal nem fogom rajta magam felidegesíteni. Vikivel lelkiztünk egy sort (vagy többet) és mivel végre kifejtettem és saját magamnak, hogy miért is szeretnék én zenélni, elhatároztam, hogy nincs több kecmec, akcióba lendülök. Szombaton cigimásnaposan és fáradtan neki indultunk Győr szitinek, mert farmert kell venni, meg hát a gitárhoz cuccokat. Mivel az erősítőt már pénteken kinéztem az egyik aukciós oldalon, Viki le is csapott rá, azt már nem kellett nézni. Igazából csak hevedert akartam, meg elektromos hangolót, de elbódította az agyam a rengeteg hangszer és erősítő illata, így lett még hozzá egy effekt proci is. Gyönyörű szépen szól. Én csak ámultam, mikor az eladó muki bemutatta, hogy mit is tud ez a ketyere. Már alig vártam, hogy kipróbáljam. Lementünk a Bástyába egy kávéra és szódára, közben néztük az első F1 időmérőt, de arra se tudtam rendesen koncentrálni, mert csak az új szerzeményeim jártak a fejemben, meg hogy jujj de jó lesz. Persze ez se ment olyan simán, mint ahogy gondoltam, mert nem volt elég kábelem. Nagy nehezen kitaláltam, hogy a hangoló program, hogy működik, meg hogy melyik húrt milyen hangra kell behangolni, persze közbe szétbaszott az ideg. Már akkor felhúztam magam, mikor Vikinél próbáltam ki az elektromos hangolót, mert kurvára nem az jött ki mint amit szerettem volna, de aztán mindegyik gitár sikeresen be lett hangolva. Akkor már csak az erősítőért kellett izgulni. Mivel szembesültem vele, hogy nincs elég kábelem, ezen idegeskedtem. De az erősítőhöz ígértek kábelt, úgyhogy annyira nem izgultam.

Este retro video disco, amit élveztem, mert jókat röhögtünk a régi klippeken meg táncoltunk sokat és hajnali fél5re értünk haza.
Vasárnap reggel anyám már 9kor keltett, hogy reggeli, én meg a lelkifurdalás miatt, hogy hajnalba jöttem haza (már rég fordult elő) fel is keltem. Megettem a kis tojásrántottámat, majd beraktam egy Harry Potter DVD-t amit szépen végig aludtam. Ebéd majd F1 futam, amiből csak 6 kört néztem, mert készülni kellett Tatabányára. Mentünk a mamához, meg átvenni az erősítőt, mert a fazon is tatabányai. Pyrotól kaptam üzit, hogy mizujs, mert igen eltűntem. Ja, mert megbeszéltük még a punk bulin, hogy segít nekünk gitározni tanulni, de úgy voltam vele, hogy nem akarok egyből rá akaszkodni, de nagyon jól esett, hogy ő írt, mert ez is mutatja, hogy komolyan gondolta. Fel is vett msnen és elújságoltam neki az új szerzeményeimet és megbeszéltük, hogy a héten valamelyik nap gyakorolunk. Az erősítővel amúgy minden klappol, Fender 15W-os nagyon baba. Alig vártam, hogy haza érjünk, hogy kipróbáljam, mit tud a kicsike. Vikiékhez mentünk a kiszhelységbe, összedugtam a komplett szerkezetet és nem működött. Azt hittem agyvérzést kapok. Közben jöttek Pyro, Titi, Joci, hogy megkuksizzák a cuccot. Hát jól beégtem. De szerencsére csak azzal a kábellel volt probléma, amit a Fenderhez kaptam. Laci bácsi próbálta kivágni a megtört részt, de az egész kábel szar úgy ahogy van. Szomorú is voltam ,meg mérges is egyszerre, mert már annyira vártam azt a pillanatot, hogy kipróbáljam, hogy is szól ez az egész. A fiúk mondták, hogy ők csocsózni akarnak, menjünk fel a moziba, de az már zárva volt. Kiötlöttük, hogy akkor Igmánd KV. Én nem csocsózom, mert tiltja a vallásom, de többiek rengeteg 50est eljátszottak. Pyro belendült és kitalálta, hogy menjünk a próbaterembe. Valahogy akkora megtiszteltetésnek éreztem, hogy beléphetek oda, hogy azt el nem mondhatom. Hogy itt születtek olyan zenék amiket annyiszor hallgattunk és itt készült annyi kép amit csak a neten nézegethettünk. Jézus akkor mit fogok érezni a színpadon?! Na mindegy, addig addig gyakoroltunk míg éjjel 1 óra lett, már haza kellett menni. Egyébként borzasztóan csodálom Pyro türelmét, hogy akármekkora béna vagyok és akármennyire hisztizek, akkor sem kiabál, hogy hülye vagyok, akkor sem fikáz le, hanem még egyszer megmutatja. Ez nagyon becsülendő dolog. Bár nem tartom kizártnak, hogy egyszer sikerül kiakasztanom. Adott fel házit is. Ja, hazafelé megállítottak a rohadt sunyi zsernyákok. Éjjel egykor a baromja úgy köszön, hogy jó reggelt. Idióták.
Hétfőn úgy keltem, mint a mosott szar. Fájt mindenem, de hogy mitől azt nem tudom. Azért egy kicsit gyakoroltam, de a nap nagy részében feküdtem, de nem lett jobb. Este azért kimentünk egy bambira Bettivel meg Vikkel. Kb. fél11 lehetett mire lefeküdtem, de másnap nem bírtam felkelni, jönni kellett melóba, jól le is késtem a buszt. Hazamentem az autóért, mondom sebaj legalább elmegyek Komáromba a Fikenrhez. Nagyon nehezen telt le a 8óra. Persze nem volt olyan kábel, mint amit szerettem volna, be kellett érnem a gyengébbel is, de egyenlőre ez is megteszi. Viki elszakította az E húrt a gitáron, úgyhogy azt is venni kellett. Hehe. Mindig ettől féltem, hogy addig szaggatom, míg egyszer jól pofán nem basz. Pyro is írt, hogy ma mégis ráér, úgyhogy mehetünk. Mondom OK akkor fél7. Rohanás haza, kaja, cucc összepakol, le szoliba. Ott 3 hülye picsa volt előttem, olyanok akik a szoláriumban töltik az életüket. 6ra volt időpontom, de a ribancok miatt csak fél7kor jutottam be, úgyhogy alapból késtem. Na mindegy a próba zsír volt, bár most sem remekeltem, de Pyro mutatott új dolgokat, amiket majd otthon lehet gyakorolni. Kitalálta, hogy benéz Gesztenyéhez a stúdióba. Ez pont kapóra jött, mert már millió éve meg akarom nézni, hogy milyen. Nem így képzeltem, de így is zsír. Meg jó volt látni Gesztenyét is meg hallani a lukácslaci hangját, ami még jobban lukácslacis lett mióta nem találkoztunk. Nagyon dzsesszesen volt öltözve, belül szakadtam a röhögéstől, de mintha a haját megmosta volna. A kurva száját még mindig tehetséges. Persze ez nem illan el, de amíg ott voltunk azért villantott a gitáron. Amin még röhögtünk Vikivel, hogy kikérte magának, hogy ő otthon nem iszik, meg a felvételek alatt sem, mintha én azt állítottam volna, hogy ő alkesz. Ami köztudottan igaz is.
Fél 1kor kerültem megint ágyba és már nagyon kivagyok. Szét vagyok esve, alig élek. Semmi kedvem nem volt bejönni dolgozni. De hát muszáj. De délután az biztos, hogy semmit nem fogok csinálni. Kaja, fürdés azt csicsika.
Ja, és SZOMBATON PARTYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Már várom nagyon!

Szólj hozzá!

Nagyon fáradt vagyok. Pedig még csak csütörtök van. A héten nagy a pörgés a melóban, rengeteg munkám van és minden sürgősen és azonnal kell. Eléggé kiborító.

Igazából nem is a munka mennyisége zavar, hanem úgy egyáltalán, ahogy ez az egész történik. Attila baszogat, hogy megvan e már ez, megvan e már az, közben a fiúk is hívogatnak, hogy ez kell, meg az kell. Belekezdek valamibe és biztos, hogy akkor jön valaki, aki kér valamit és abba kell hagynom. Ezek miatt csomó mindent elfelejtek és elmaradnak olyan dolgok, amik fontosak lennének. Ez is idegesít. Meg úgy minden mostanában. Kezd abból is elegem lenni, hogy Attila térhódítása az íróasztalon már pofátlanság számba megy. Az asztal háromnegyedét elfoglalja, nekem meg kb. klaviatúrányi helyem van, és nem tudom a dolgaim hova tenni. Az a baj, hogy senki nem akar fellépni abban az ügyben, hogy mind a hárman kényelmesen elférjünk. Senki nem akar új íróasztalt kérni, olyat, ami három személyes, én pedig kevés vagyok ahhoz, hogy Robitól ilyesmit kérjek. És már nagyon frusztrál ez az egész. Bárcsak túl lennék már ezen a héten, de holnap újabb nehéz nap elé nézek. Megbeszélés Bábolnán, lebaszás, számonkérés. Jönnek a fiúk, követelnek, kérnek, baszogatnak azok is és nagyon nem hiányzik.

Ma is már második napja késtem le a buszt, persze fuvart nem tudtam szerezni, autóval kellett bejönnöm. Majd otthon hallgathatom apám hülyeségét, hogy mert én nem tudok időben felkelni. Persze, hogy nem, hisz már napok óta nem alszom rendesen, pedig fáradt vagyok, mint az állat, tele van a fejem hülyeségekkel, mert még otthon is a munkahelyi dolgokon rágódok.

Néha annyira jó lenne ezt az életnek nevezett fost befejezni véglegesen. Elfáradtam! Az életem egy nagy rakás szar! Szinte csak vagyok egyik napról a másikra, teljesen összefolynak az események, a napokat már meg se tudom különböztetni. Hétvégén is mi a francnak menjek ki, mikor mindig ugyan az van?! Jó, most hétvégén lesz egy kis programváltozás, de igazából az sem érdekel.

ELEGEM VAAAAAN!!!!

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása