Ma újra feltámadt bennem a nyár-feeling. Ahogy sétáltunk hazafele a pajtikkal az ifiklubból, éreztem azt az illatot, a békák kuruttyoltak és langyos szellő fújdogált. Kálmi papucsa csattogott az éjszakai csöndben. Magamba mosolyogtam, mert visszaemlékeztem a régi nyarakra. Hogy milyen jó és gondtalan volt akkor minden. Ilyenkor mindig elhatározom, hogy a munka nem fogja kedvemet szegni és felhőtlenül fogom élvezni a nyarat. Persze nem biztos, hogy sikerülni fog, de mindent el fogok követni, hogy ne illanjon el úgy ez a 3 hónap, hogy észre se veszem és nem történik semmi. Mikor szerezzek élményeket, ha nem így huszonévesen?!
Utolsó kommentek