Bendegúúúz

Ma végre megérintett a nyár szele. Ma korábban jöttem haza a munkából, mert nagyon begyulladt a szemem és már alig láttam. Eléggé szenvedtem úgyhogy Jenőke hazahozott. Kb. délben értem haza és annyira fura volt mert régen voltam már délben itthon. És újra éreztem azt az illatot. A nyár illatot, amit már nagyon rég nem éreztem. Pontosabban azóta, mióta már nem járok suliba. Ugye aki dolgozik, annak nincs nyári szünet, nincs mit várni. Esetleg a tikkasztó hőségből jövünk rá hogy beköszöntött a legszebb évszak.

Mikor még az iskola biztonságos ám annál nem kívántabb falai között lógtunk mindennek meg volt a maga rendje és ideje. Májusban jöttek a dolgozatok tonnaszámra, tanultunk a jobb jegyért (már aki) és mikor ezek lecsengtek, lezárták a jegyeket, jöttek a diáknapok, egyéb városi fesztiválok, a délutáni csavargások, ejtőzés a söröző teraszán… és tudtuk, hogy pár nap múlva már nincsenek kötelezettségek, felkerül a táblára a VAKÁCIÓ felirat, és az egész nap, mind a 80 nap a mienk. Mikor is azt csinálunk amit akarunk. Ki elment nyári melózni megkereste a kis zsebpénzét, amiből le tudott ugrani a haverokkal a Balcsira pár napra lazítani, ki otthon ejtőzött minden nap, ki az egész nyár alatt 1 hetet volt itthon mert mindig utaztak valahova.

Én az egész nyáron itthon ülősbe tartoztam. Imádtam. Igaz, voltak bosszúságok, mint pl. öcsém már reggel 9kor idecsődítette a fél haveri kört, vagy egyéb nem kívánatos házimunkákat kellett ellátni. De az a tikkasztó hőség, mikor izzad az aszfalt is, fekszem a hűs ágyneműn egy szál bugyiban, besötétítve az egész házban és a tvben pedig Santanatól a Smooth címü szám megy.

Na az egy remek nyár volt. Esténként irány Bástya, kerthelység, ha nem értél le 8kor már nem volt helyed és hatalmas volt a hangulat. Vagy ha nem a kocsmában ültünk, bicikliztünk a faluban vagy kiültünk a lovaspályára.

Mióta dolgozom ez nincs. A tavalyi nyár is nagyon hamar elment. Szinte észre se vettem. Úgy kellett megerőszakolnom magam, hogy hétköznap is éljek társadalmi életet a munkán kívül. Volt néhány összeröffenés egy kis UNO partira. Bár sok minden változott azóta. Az emberek elmentek, már nem járnak ki annyian. Csak páran maradtunk. De így is jó. Megteremtjük a saját magunk kis világát.

Idén minden máshogy lesz. Most vagyok fiatal. Most kell kiélveznem amíg nem szakad egy férj a nyakamba 5 gyerekkel. Megyek végre valahára nyaralni (VOLT Feszt.) így röpke 6 év után. Van jogsim úgyhogy nem vagyok helyhez kötve, oda megyek ahova akarok. Valószínű párszor elmegyünk Grétához is Tatára. Ott a Balcsi is… és az a jó, hogy Bettyék is mindenben benne vannak. Nem kell csak kettesben mennünk Vikivel csak ha mi akarjuk úgy.

Idén minden máshogy lesz. Igazi nyaram lesz. Eldöntöttem. Hm.

Bevallom eddig lusta voltam megírni a péntek estét, de most, hogy megkaptam a fényképeket valahogy megihlettek.

Szóval már nagyon régóta izzítottunk Vikivel erre az estére, mivel punk buli volt ismét. Igaz az a zenekar akit mi nagyon akartunk (bár már nem annyira) nem jöttek el, bizonyos okok miatt, annak ellenére remekül éreztük magunkat.

Nekem amúgy is izgi napom volt, mert matek vizsgára mentem. Reggel felvettem a díszmagyart, bepattantam az autóba és hatalmas késéssel megérkeztem a munkahelyre. Mondanom se kell nem erőltettem meg magam, mint ahogy senki sem. Lementem a műhelybe és rájöttem, ahhoz hogy nőként tekintsenek rám egyszerűen csak csinosan kell felöltözni. A fiúk bókjaitól teljesen zavarba jöttem, igaz voltak szexuális célzásaik, de hát mikor nem.

Főnököm már 1kor haza küldött, mondván úgyse veszi hasznomat meg egyébként is minek vagyok még itt. Persze én nem ellenkeztem. Haza érve úgy gondoltam mielőtt elindulok Veszprémbe eszek valamit. Na ez nagy hiba volt, mert a szép öltözékemet úgy ahogy volt leettem. Szóval gyorsan átöltöztem aztán indultam. Nagyon kellemes szép napos meleg idő, café del mar a cd lejátszóban napszemcsi…nagy feeling volt. Az út amúgy is gyönyörű, nem tudtam betelni vele. Út közbe láttam egy piócás embert és egy Case IH tulajdonost is akinek lelkesen integettem. Mikor már a 82es úton haladtam azért elkapott a harci ideg, mert feltorlódott a sor, Zircen meg nem egy öngyilkosjelölt gyalogos szökellt át előttem az úton. Egy stoppos csajt is láttam aki miután nem vettem fel komolyan anyázhatott. Ez eléggé lelkiismeret furdalást keltett bennem, és már ott voltam h visszafordulok érte, mikor ránéztem az órára és úgy döntöttem, hogy inkább egy kicsit jobban odalépek a gáznak. Mikor odaértem Veszprémbe még egy kicsit meg is nyugodtam, hogy még van fél órám, parkoló helyet is könnyedén találtam egész közel és a matematika tanszék felé vettem az irányt. Teljesen abban a hitben voltam, hogy az az M épület ahol a vizsga lesz. Hát sajnos tévedtem mert az az E volt. A lényeg hogy halvány fingom nem volt ezek után, hogy hol van az M épület és már az idő is eléggé szorított. Egy palit kérdeztem meg, az nagy körülményesen elmagyarázta hova is kell mennem. Hála égnek még időn belül betaláltam a terembe teljesen leizzadva. Igazából a vizsga miatt még izgulni sem volt időm. Mikor megkaptam a feladatlapot köpni nyelni nem tudtam, de aztán nagy nehezen neki álltam. Eléggé zavart, hogy a mellettem ülő csaj már a 3. oldalt írja tele és úgy körmölt, hogy majdnem felgyulladt a papír. Körül nézve a teremben megnyugodva vettem észre, hogy a többség azért többet vakargatja a fejét, mint amennyit a dolgozattal tölt. Persze ettől nekem nem lesz jobb jegyem, de a lelkiismeretem megnyugtatta.

Szép komótosan elindultam haza, bömböltettem a rádiót és vele üvöltöttem én is.

Mikor haza értem anyuék már pezsgővel és sörrel vártak, hogy akkor koccintsunk a névnapom tiszteletére. Éhgyomorra kellemes volt inni, be is pityókáztam elég hamar. Nagy nehezen nekiálltam készülődni. Nem vittem túlzásba az öltözködést, nem szeretek feszíteni, inkább a kényelem híve vagyok, így fesztelenül tudom élvezni a bulit, úgyhogy egy egyszerű póló-farmer összeállítás mellett döntöttem. Elég korán elkészültem, még Viki sem volt kész.

Kiszámoltuk, hogy Gee aznap éjszakás ezért felhívtam Bettyt, hogy jöjjön velünk bulizni. Én már Bástyában ültem és a sörömet szürcsölgettem mikor befutott. Kiderült, hogy múltkor mikor konfliktusom volt Vikivel Balázs miatt ő írt nekem üzenetet nem is egyet, de rosszul mentette el a számom, ezért nem kaptam meg egyet sem. Kifejtette a véleményét ezzel kapcsolatban, hogy szerinte én túl humánus vagyok és túl könnyen megbocsátok. Mert vele is történt ilyen. Szerinte egy barátság sem bír ki mindent. Én úgy gondolom és ezt neki is elmondtam, hogy ez nem akkora kaliberű dolog volt, hogy ezért én ekkora patáliát csapjak, Viki tanult belőle, remélhetőleg nem fordul elő még egyszer, mert megbánta amit tett. Nekem ez elég. Erről több szó nem is esett mert befutott Viki. Meg is lepődtem, hogy multivitamint rendelt, mert azt hittem iszunk. Megjelentek munkatársaim is, mert egyiküknek a legénybúcsúja volt a hátsó helységben. Azt hittem, majd nagy duhajkodás lesz, de nagyon is visszafogottak voltak. Megittunk italainkat és felzúztunk moziba ahol a punk buli volt. Épp a Road Stone zenélt mikor odaértünk, Nem volt olyan vészes zeneileg, én élveztem. Valószínű azért mert punk terén még nem kiforrott az ízlésem. Én mondjuk tisztelek minden zenekart, mert ki mernek állni és tudnak zenélni. Vagyis hozzám képest jobban zenélnek és van elég kreativitásuk, hogy számokat írjanak és azt meg is tudják szólaltatni hangszeren. Én még ettől nagyon messze állok. Szemrevételeztük a Pánikhangulatos fiúkat és megállapítottuk, hogy hmm… Nem maradtak sokáig, mivel Pestről jöttek és hosszú az út hazáig. A pultnál állva szóba elegyedtem  Detoxikálós Titivel és megdícsértem a zenéjüket és megígértem neki, hogy tombolni fogunk. Ez meg is történt. Ami a legjobb volt a végén átadták a Tatu18 üzenetét, hogy –Basssszatoooook!!!. Na most mi ennek tudjuk a történetét, mivel hát….nem fejtem ki. Ez után következett Pihent Elme, akiket nagyon vártunk. Gesztenyének volt egy kis balesete a szemével ezért nem ő dobolt, de így sem bírta ki, hogy ne produkálja magát. Természetesen mindenki kérésére elénekelte az Orgonavirág illatát amit végigtomboltunk. Utána jött az after. Mindenki azon zenélt ami a kezébe akadt. Én Törzsöknek segítettem be a doboknál. Majd utána nyomtunk egy duettet Gesztenyével, már fingom nincs miket énekeltünk. Lajos hazazúzott az akusztikus gitárjáért és arról nyomta a muzsikát. Produkáltak egy négykezest is Gesztenyével ami nagy sikert aratott, bár már alig lézengtek páran. Az este további eseményei kicsit homályosak, mert már adtam a májnak rendesen. Arra emlékszem, hogy Gesztenyét próbáltuk rávenni, hogy ne menjen haza, de mégis elment a Detoxikálós fiúkkal. Majd Vikiben már volt annyi, hogy felhívja és megmondja neki, hogy jöjjön vissza, ott aludhat náluk. Vissza is jöttek mind és elvonultunk a kiszhelységbe (próbaterem). Nagyon kellemesen csalódtam a Detoxikálós fiukba nagyon aranyosak és nagyon cukik. Nyalókát eszegettünk, zenét hallgattunk, meg előkerült a gitár is. Azt nagy nehezen takarodót fújtunk. Gesztenyével kinn aludtunk a kiszhelységben. Reggel elég kellemetlen volt Viki szülei előtt, mert ezzel azért nem számoltunk a nagy mámor közepette. Ráadásul másnap, lukácslaci hang és erre még rájött a megszégyenülés és bűntudat érzése. Gesztenyének fuvart is kellett szerezni, mert innen nem könnyű eljutni kelet felé, nagyon törtük a fejünket, hogyan lehetne hazajuttatni. Eszembe jutott Lajos, úgyis akkora spanok, biztos hazaviszi. Felhívtuk, jött is robogóval. Mint kiderült még mindig dolgozott benne az alkohol és egy szemhunyást nem aludt a buli vége óta. Így vitte haza Gesztenyét. Én is hazasétáltam, anyám már egy merő ideg volt, hogy hol a faszba lehetek reggel 10kor. Elfeküdtem és úgy gondoltam álcázva az alvást berakok egy filmet. Büszkeség és balítélet…erre volt szükségem. Egyszer csak hallom, ugat a kutya. Anyám kiabál, hogy valaki van a ház előtt. Kinézek látom Lajos dekkol a kapuban. Azt mondja Gesztenye Vikiéknél hagyta a szemcseppjét és el kell neki vinnie, Viki viszont nem reagált a dudálásra, mert már járt náluk. Még mindig nem igazán értettem, hogy mit is akar tőlem, de aztán felhívtam Vikit, hogy mit akar Lajos. A szemcseppek nagy nehezen vissza lettek juttatva tulajdonosuknak.

Este Tatára voltunk hivatalosak, mert haza jött Gréta tesója Galó és nagyon szeretett volna minket megismerni. A pénteki sittes stílus után úgy gondoltam kicsípem magam. Amit így utólag szarul tettem, mert undorító magassarkúban vezetni, feszengtem és fáztam. Viki meg nagyon lazára vette a figurát.

Sajnos nem voltunk túl kommunikatívak a fáradtságtól, egyikünk se aludt túl sokat. Galó haverja Csabi annál inkább. Nem lehetett lelőni a csávót. Csak beszélt csak beszélt és beszélt. Ami még nem is lett volna olyan nagy probléma, ha hozzá tudunk szólni, de sajnos nem. Csak ültünk bambán és próbáltunk érdeklődést mutatni. Több levesebb sikerrel. Olyan kellemes volt. A háttérben blues zene szólt. Egy remek nyári este…lett volna ha nem vagyunk picsa fáradtak. Éjfélkor már otthon is voltunk és nem afteroztunk, mentünk csicsikálni.

Csak azt tudom mondani, hogy köszönöm mindenkinek, aki hozzá járult a péntek estémhez, mert ilyen jó névnapom még soha nem volt!