Reggel van...már megint. Fáradt vagyok. Hiába, le kell feküdnöm már fél 10kor, hogy emberként keljek fel másnap. Megint Gesztenyével álmodtam, már sokadszorra. Nem történik semmi különös, csak mindig ott van. Valamit gitároztunk.
Gyakoroltam tegnap a blues skálát. Azt hiszem lesz belőle valami. Valószínű ezért álmodtam, amit álmodtam. Mindenképpen gyakorolnom kell, nem adom fel és egyre jobban megy. Csak ne lássa és ne hallja senki. J
A csajokkal azt hiszem, összejön a péntek, legalább is nagyon hajlanak a dologra, hogy együtt menjünk és bulizzunk Komnapokon. Főleg ha Ildikót nem csukják le. Jó lenne nagyon. Legalább mi a kemény mag tartsunk össze. Több céges bulit is kéne szervezni. Nem csak év végén. Jó lenne, ha a mezőfalvai ottalvós piálós zenélős buli is összejönne.
Nem értem az embereket, tisztára nyomik és befelé fordulóak. Pedig itt a jó idő.
Nekem is kellene egy kis idő. Csak hogy magamba szálljak, relaxáljak, hogy mérlegeljem magamban, hogy hova tartok, mit akarok. Nem mintha nem lennék céltudatos és nem lennének terveim, de konkrétan meg kell fogalmaznom, mit szeretnék. Kellene tanulni is valamit. Ezt is ki kell találnom, hogy mit. Folyton csak rohanok, ide-oda megyek és közben elfelejtettem törődni magammal. Ami baj. Ki foglalkozna velem, ha saját magam se teszem meg?!
Ma pihenek, ez tuti!
Utolsó kommentek