Nagyon hamar elment a hosszú hétvége. Pedig úgy vártam, de igazából nem csináltam semmit. A pénteket úgy ahogy volt végig döglöttem és filmet néztem. Semmihez nem volt kedvem és teljesen úrrá lett rajtam az öngyi depi hangulat. Itt volt a mama, de az sem érdekelt igazán. Minden idegesített. Elkezdtem rendet tenni az e-mailjeim között és kitörölgettem a régi Cucytól kapott illetve neki küldött üzeneteket. Az elolvasásuk után sok mindenre rájöttem és örülök neki, hogy még időben szálltam ki ebből az egész cirkuszból. Viszont arra is rájöttem, hogy nagyon hiányzik az életemből az, amit akkor ő megtestesített. A viszonzott szerelem fogalmát. Talán ez is rátett a rossz kedvemre egy lapáttal, hogy feltéptem a régi sebeket és ez még jobban megerősítette bennem, hogy szükségem lenne a szerelemre. Az is bosszant még mindig, hogy 2éve már, hogy szakítottunk és ő már apuka én pedig egy épkézláb kapcsolatot sem tudok felmutatni, sőt ez alatt a két év alatt még egy normálatlan kapcsolatot se.
Persze másnap
Délután Virával és Csigával elmentünk meglátogatni Kittit. Nagyon örültem, hogy látom, de már nem ugyan az, aki régen volt. Mintha már nem tudna őszintén mosolyogni. Az arcán gondterheltséget láttam és nem azt, hogy esetlegesen a gyerekvállalással megkomolyodott. Bár lehet, hogy épp rossz napja volt, de az is lehet, hogy rosszul láttam. Ahogy a bácsi is mondja a reklámban kezdek vele együtt érteni: „A régi jó dolgokból nem maradt semmi”.
Utolsó kommentek