Bendegúúúz

Megpróbálom megörökíteni "izgalmakkal teli" életem történéseit, érzelmeimet, gondolataimat. Persze nem ígérem, hogy szorgalmas leszek, hisz az nem is én lennék.

Naptár

augusztus 2009
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Utolsó kommentek

  • sJonna: Én most jutottam el ide... mindig újabb és újabb esélyt adok az "újaknak", de hiába. Önző gecinek ... (2012.03.22. 14:48) Elegem van!!!!!!!!!!!!!!!!
  • mogyorOH: :D érezni a frissen nyírt fű illatát, vagy nyári csendes esőben elázni :D (2011.05.04. 22:42) Az élet legszebb pillanatai...
  • mogyorOH: kicsit kalandoztam :P biglájk :D (2011.04.25. 20:51) Kovács Béla
  • Pyro-Lacko: ÁMEN (2011.04.06. 21:57) Vergődés
  • Pyro-Lacko: naszéééééééééééép... (2011.04.04. 00:30) BP Love
  • Utolsó 20

Remek, hogy nem csak nekem van szar napom. Legszívesebben felállnék és itt hagynám ezt az egész kócerájt.Jenő meggyanúsított azzal, hogy én egy követ fújok a Retexisszel, mert látta, hogy futva nyitok neki ajtót.Ami azért nem teljesen így volt. De magában már a feltételezés is sértő. Nagyon kiakadtam!

Én sem aludtam megint jól, ez még bizonyára rátesz egy lapáttal. Megint kezdek ott tartani, hogy el kéne
menni szabira hosszabb időre. Elegem van mindenből és mindenkiből. Ha nem a melóval van baj, akkor az emberekkel. Miért nem tud minden simán menni??? Nem bírom ki jövő hét szerdáig az tuti! Már tegnap is gondolkodtam rajta, hogy alkoholista leszek vagy gyógyszerfüggő, mert ezt így nem lehet bírni idegekkel.
Tudom, hogy más munkahely sem jobb, de egyszerűen képtelen vagyok elfogadni, hogy ilyen gecik az emberek.
Tipikus ... szindróma. Mindenki egymás háta mögött áskálódik. Bassza meg a Jenő is. Ha én is a Delakrúz picsáját nyalnám, nem rettegnék minden nap, hogy kiteszik a szűrömet. De persze ezt se lehet megmagyarázni, mert akkor az van, hogy színészkedek. Elegem van, hogy mindig mindenkiben csalódni kell. Soha nem lesz ennek vége?! 23 éves vagyok és még mennyi van hátra?! Mennyi szart kell még lenyelnie az embernek?! Vannak napok, mikor hányok attól, hogy itt dolgozom, egyszerűen sírni tudnék. És ezzel nem vagyok egyedül.
Sokszor van úgy, hogy nem tudom, hogyan tovább. Hogy hova tart az életem. Hogy mi lesz így velem. Nem változik semmi, az idő meg megy. Nem akarom egy szaros kis szerviz asszisztensként letölteni az életem. Úgy érzem sokkal több van bennem, csak nem tudom mi. Annyira kitörni vágyik, de nem tudom, hogy milyen formában, vagy milyen tevékenységben tudná ezt megtenni. A zenéhez tehetségtelen vagyok ez már bizonyos. Ebbe már nem élem bele magam. Keresnem kell valami mást. Nem találom önmagam, nem találom a helyem a világban és ha visszagondolok eddigi életemre ez mindig így volt. Képtelen vagyok szert tenni több önbizalomra, hogy egy kicsit vastagabb bőrt növesszek a pofámra. Hiába minden önsegítő könyv és önbizalom növelő tippekről szóló cikk. Tudom, hogy ezzel a hozzá állással soha nem viszem semmire. Mindig egy kis senki maradok. De így nem tudom leélni az életem!

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása